Sajtóközlemények címkéhez tartozó bejegyzések

Átadták a Magyar Sportcsillagok ösztöndíjakat

Első alkalommal adták át ma Budapesten a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjakat.  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Simicskó István, az EMMI sportért és ifjúságért felelős államtitkára összesen 111 fiatal sportoló számára adta át az ösztöndíjban való részvételről szóló okleveleket. Az új program részeként havonta összesen 14,7 millió forintos támogatásban részesülnek a sportolók.

Balog Zoltán beszédében utalt arra, hogy a Sportcsillagok Ösztöndíj megelőlegezett bizalom, nemcsak a már eredményt elért sportolóknak, hanem azoknak is támogatást jelent, akik esélyesek igazán nagy bajnokok lenni. „A magyar sportnak szüksége van a megelőlegezett bizalomra, mert csak az ezt feltételező összefogással érhetjük el céljainkat” – tette hozzá.

A 2013-as évben első alkalommal meghirdetett Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogram célja olyan fiatal sportolók támogatása, akik esélyesek arra, hogy tanulmányaik ideje alatt olimpiai/paralimpiai versenyszámban Európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai/paralimpiai érmet szerezzenek. A programban 35 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező sportolók vehetnek részt.

Összesen 25 sportágban 193-an jelentkeztek az ösztöndíjprogramra. Ebből 111-en részesülnek ösztöndíjban. A már olimpiai/paralimpiai éremmel rendelkező versenyzők 204.000 forintot kapnak havonta, az éremesélyesek pedig 170.000-et. Akik korábban világbajnokságon szereztek érmet, azok 170.000 forintot kapnak, az éremesélyesek 136.000 Ft-ban részesülnek. Akik már nyertek Európa-bajnokságon érmet, 136.000 Ft-ot kapnak, míg az EB dobogó-esélyesek 104.000 Ft ösztöndíjban részesülnek.

Az idei évtől Magyar Sportcsillagok ösztöndíjban részesülők között olimpikonok, a londoni nyári játékokon pontszerző helyen végzett kiváló sportemberek is szerepelnek. Ez a havi rendszerességű juttatás is hozzájárulhat ahhoz, hogy ők és a hozzájuk hasonlóan tehetséges sportolóink az elkövetkezendő világversenyeken is kiemelkedően teljesítsenek, és számos pontszerző helyezéssel, valamint érmekkel gazdagítsák a magyar sport történelmét.

Az ösztöndíjban részesül:

A 2013/2014. tanév I. félévére I/A kategóriában

Csernoviczki Éva, a Zsigmond Király Főiskola hallgatója, judo sportágban;

Dombi Rudolf, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Lőrincz Tamás, a Semmelweis Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Pauman Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Sors Tamás, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Szabó Gabriella, az Edutus Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szilágyi Áron, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Tóth Tamás, a Semmelweis Egyetem hallgatója, úszás sportágban.

Kiss Tamás, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Risztov Éva, a Debreceni Egyetem hallgatója, úszás sportágban;

A 2013/2014. tanév I. félévére I/B kategóriában

Czigány Dóra, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Csabai Dóra, a Kodolányi János Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Gangl Edina, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Kisteleki Hanna Anna, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Sík Márton, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban.

A 2013/2014. tanév I. félévére II/A kategóriában

Baczkó Bernadett, a Semmelweis Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Benkó Barbara, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kerékpár sportágban;

Decker Ádám József, az Edutus Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Decsi Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Demeter Bence, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Galambos Péter, az Óbudai Egyetem hallgatója, evezés sportágban;

Kadler Viktor, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Karakas Hedvig, a Semmelweis Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Kovács Sarolta, a Kodolányi János Főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Menczinger Kata Mária, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Vad Ninetta, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Vérten Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, kézilabda sportágban.

Bátori Bence, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Gór-Nagy Miklós Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

Miskolczi Ibolya Kitti, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Vámos Márton György, a Semmelweis Egyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

A 2013/2014. tanév I. félévére II/B kategóriában

Bácsi Péter, a Semmelweis Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Földházi Zsófia Fruzsina, a Budapesti Gazdasági főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Jakabos Zsuzsanna, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hallgatója, úszás sportágban;

Joó Abigél, a Szent István Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Kapás Boglárka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Keszler Andrea, az Óbudai Egyetem hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Knoch Viktor, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Mutina Ágnes, a Semmelweis Egyetem hallgatója, úszás sportágban;

Schuch István Timuzsin, a Pannon Egyetem hallgatója, kézilabda sportágban;

A 2013/2014. tanév I. félévére III/A kategóriában

Antal Edina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Béres Bence, a Semmelweis Egyetem hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Gáll Csaba Norbert, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Gémesi Csanád, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Heidum Bernadett, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Illés Fanni, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Kárász Anna, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Kotsis Edina Brigitta, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, taekwondo sportágban;

Nemes Adrienn, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Szalai Tamás, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szollár András, a Pannon Egyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Ungvári Attila István, a Semmelweis Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Verrasztó Evelin, a Semmelweis Egyetem hallgatója, úszás sportágban.

A 2013/2014. tanév I. félévére III/B kategóriában

Ancsin Katalin, a Semmelweis Egyetem hallgatója, ökölvívás sportágban;

Baji Balázs, a Szent István Egyetem hallgatója, atlétika sportágban;

Biatovszki Míra Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Budai Dorina, a Szent István Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Demeter Gergely, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Ducz Barbara, a Semmelweis Egyetem hallgatója, taekwondo sportágban

File Mátyás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, vívás sportágban;

Gacsal Ákos, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Garam Nóra, a Semmelweis Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Gárdos Judit, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Gátai Róbert, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Gémesi Bence, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Hagymási Anita, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Hagymási Réka, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Hanczvikkel Márk, az Óbudai Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Hérics Dávid, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Hlavati Dániel, az Óbudai Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Horváth Alexandra Enikő, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Kovács László, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Kovács Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, triatlon sportágban;

Krizsán Xénia, a Semmelweis Egyetem hallgatója, atlétika sportágban;

Lakatos Zsanett, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Lám Bálint, az Óbudai Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Meilinger Csaba, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Mihály Kata, a Debreceni Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Mikulik Júlia, a Semmelweis Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Noé Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Noé Milán Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Petrovics Máté, a Szent István Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Schenk Áron, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Simon Béla, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, evezés sportágban;

Sleisz Gabriella, a Szent István Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Slett Emese, a Semmelweis Egyetem hallgatója, öttusa sportágban;

Slezsák István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szabó Ágnes Viktória, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szatmári András, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Szijj Katinka, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Szikszai Róbert Tamás, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója, atlétika sportágban;

Szilvásy Nóra, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szomolányi Máté, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Tibolya Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, öttusa sportágban;

Varga Dávid, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Veres Kata, a Semmelweis Egyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Zámbori Bence, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, judo sportágban;

Boros Gergely, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Bujdosó Bendegúz, a Pannon Egyetem hallgatója, kézilabda sportágban;

Ceiner Benjámin, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Császár Gergely, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Fekete Martin Gábor, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Gémes Alexa Anett, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

Hufnágel Tibor Krisztián, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Juhász Adrián Attila, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, evezés sportágban;

Korisánszky Dávid György, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Pócsi Bianka, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

Szeitl László Lajos, a Pannon Egyetem hallgatója részére, kézilabda sportágban;

Tőzsér Sándor, a Semmelweis Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Urbancsok Tamás Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Várhelyi Kata, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója vívás sportágban;

Budapest, 2013. november 19.

Így nyilatkozzon az ember a 168 órának

Úgy tűnik, a 168 órának hiába nyilatkozik az ember, ők végül úgyis azt írják le, amit le szeretnének – függetlenül attól, hogy mit mondott az interjúalany. A tegnap megjelent lapszámukban a Horthy-szobor avatásáról közöltek riportot, amely kapcsán a múlt héten Balog Zoltánt is megkeresték írásban. A miniszter az összes (szám szerint öt) kérdésre választ adott.

Balog_Zoltán_168óra_HorthyÍme, itt olvasható az összes kérdés és válasz, amelyet a miniszter a sajtófőosztályon keresztül juttatott el az újságíróhoz:

„Tisztelt Sándor Zsuzsa!

(….)

 Kérdéseire Balog Zoltán miniszter úr a következő válaszokat adja:

1. Lelkészként helyesnek tartja-e hogy a református egyház egyik templomában Horthy szobrot avattak fel?

A Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Református emberként viszont nem tartom helyesnek a szoboravatást.

2. Szükségesnek tartaná-e, hogy ebben az ügyben a református és más egyházak vezető megszólaljanak, állást foglaljanak? Vagy ez csak a Hazatérés Templomára tartozik?

Nem kívánok állást foglalni, hogy mivel kapcsolatban formálnak vagy sem véleményt az egyházi vezetők.

3. Kultúráért, oktatásként felelős miniszterként, vezető politikusként egyetért-e a szoboravatással? Nem okoz-e túl nagy belpolitikai és külpolitikai feszültséget?

A szoboravatást nem a  bel-, vagy a külpolitikai botrány okozás szempontjából ítélem meg, azt önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban,mint hogy egy már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel. 

4. Kívánnak-e a kormány hivatalosan is állást foglalni, vagy egyházi belügynek tekintik a kérdést.

E két kérdés tekintetében ajánlom szíves figyelmébe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének vasárnap délelőtti közleményét:

„A mai akció a Jobbik politikai provokációja

A belváros polgármestereként a Jobbik politikai provokációjának tartom és elítélem Gyöngyösi Márton mai szoboravató akcióját. Ez a provokatív akció nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot. A tüntetést szervező baloldali prominensekhez viszont nem kívántam csatlakozni, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal.”

5. Elfogadható-e, hogy református lelkész a Jobbik képviselőjeként szélsőséges eszmék szolgálatában áll? Nem vet ez rossz fényt az egész egyházra?

Tudomásom szerint – amennyiben rá gondolt – Hegedűs Lóránt nem képviselője a Jobbiknak, de ettől függetlenül rossz fényt vet az egyházra.”

A cikkben végül összesen két válaszát idézték:

1. „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.”

2. Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”

Az újságíró a bekezdés végén ezt a két gondolatot így összegzi: “Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral?”

Vajon a szerző, ha már mint a kormány miniszterét kereste meg Balog Zoltánt, a “méltatlan cselekedet” és a “primitív provokáció” jelzőit, vagy az 5 kérdésre kifejtett összes választ értette-e “egyetlen probléma” alatt? Hogy mást ne mondjunk, egy számtanórára beiratkozhatna az első osztályba…

„Így próbáljon meg az ember készségesen nyilatkozni a 168 órának.” – kommentálta az esetet Balog Zoltán.

Balog Zoltán pápai audiencián vett részt Rómában

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar romák zarándoklatának fővédnökeként ma délelőtt zarándokok, valamint Erdő Péter bíboros, illetve Székely János, Keresztes Szilárd és Orosz Atanáz püspökök társaságában pápai audiencián vett részt. A római Szent Péter téren lezajlott esemény résztvevői énekkel és ajándékkal köszöntötték a Szentatyát.

A magyar romák római zarándoklata nem volt előzmény nélküli: tíz évvel ezelőtt egyszer már útra keltek, hogy meglátogassák II. János Pál pápát, aki akkor kitüntetett szeretettel fogadta őket. Az általa megáldott keresztet Csatkán őrzik a kifejezetten erre a célra épített kápolnában, és innen viszik a nagy roma búcsúk – pl. Mátraverebély Szentkút – helyszínére.

Az akkori nagysikerű zarándoklatot a magyar romák az idén újra megismételték, ezúttal Ferenc pápát látogatták meg Rómában. A romák az esemény fővédnökének Balog Zoltán minisztert, valamint Székely Jánost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Roma Pasztorációs Bizottságának elnökét kérték fel. A pápa az ő vezetésükkel fogadta audiencián a zarándokok küldöttségét, akik elénekelték a Szentatyának a cigány himnusz első és utolsó strófáját, majd átadták neki Kosztics László fafaragó művész Cigány Madonna című szobrát. Az audiencia résztvevői egyszersmind tolmácsolták Ferenc pápának azt a reményüket, hogy 2016-ban Magyarországon is üdvözölhetik őt.

A magyar romák római zarándoklata november 3-án szentmisével kezdődött a budapesti Szent István-bazilikában, majd a résztvevők az út során meglátogatták az ovietoi székesegyházat, a római Szent Péter-bazilikát, valamint a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházat is.

Balog: a 12 évesnél fiatalabbak családban és ne gyermekotthonban éljenek

A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.

A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.

A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.

A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.

A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.

Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.

A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.

Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.

A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.

Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

2013. október 31-én, a Reformáció Napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógusnak, Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológusnak és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológusnak.

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg Magyarország miniszterelnöke vezetésével a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

A Károli Gáspár-díjat azon kiemelkedő tudósok kapják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet és kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Balog Zoltán az díjak átadóünnepségén elmondta: „Méltó, hogy az a díj, amellyel kulturális és tudományos teljesítményeket ismerünk el, Károli Gáspár nevét viseli. Akiket ma elismerünk, azok ajándékot hoznak a magyar kultúrába: a zenét hozzák, a zene újraalkotását, az egyháztörténetet és a nyelvészetet.”

A miniszter kiemelte: „Mindez azt fejezi ki, hogy a kultúra és a hit, ezen belül a kultúra és a keresztény hit, ezen belül a kultúra és a protestáns hit egymásnak nem ellenfelei, még csak nem is riválisai, hanem összetartoznak.”

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

Ugyancsak a mai napon írt alá megállapodást Magyarország Miniszterelnöke a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az elkövetkezendő évek együttműködéséről, a Győri Evangélikus Egyházközség tulajdonban lévő Insula Lutherana épületegyüttes részeit képező épületek és a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének tulajdonában lévő, az Evangélikus Országos Múzeumnak helyet adó épület rekonstrukciójáról, infrastrukturális fejlesztéséről és akadálymentesítéséről.

Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógus, hazai zenei élet elismert képviselője, a magyar kóruskultúra kiemelkedő művelője. Zeneakadémiai diplomájának megszerzése évében 1967-ben lett a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma énektanára, a Kántus vezetője, utóbb vezető karnagya. Vezetése alatt a nagy múltú Kántus idehaza és mintegy 30 országban igen nagyszámú szerepléssel és hangversenysorozattal öregbítette a magyar zenekultúra hírnevét. Berkesi Sándor két református énekgyűjteményt szerkesztett, írásai gyűjteményes kötetben jelentek meg.

Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológus, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 2011-ben lett az MTA doktora „A reformáció nyelve” címet viselő értekezésének megvédésével. Csaknem száz tudományos közleménye, tanulmánya és cikke jelent meg. Kiemelkedő a száma a külföldön német nyelven publikált írásainak. Újabban Luther Válogatott Műveinek magyar fordítója, sajtó alá rendezője és szerkesztője.

A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi emlékek művelődéstörténeti vonatkozásainak vizsgálata különös tekintettel a régi magyar irodalomra, továbbá a finnugor filológia. Legutóbb Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak szöveghagyományozódásáról jelent meg könyve 2012-ben. További öt könyv, szerkesztések, háromszáznál több tudományos közlemény fűződik nevéhez. Angolul, németül, finnül is publikál.

(Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)