hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán Dr. Kenneth H. Cooper-rel tárgyalt

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hivatalában fogadta Dr. Kenneth H. Coopert, a világhírű Cooper Intézet alapítóját, a Cooper teszt megalkotóját 2014. szeptember 16-án. Az egyeztetésen részt vett Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke is.

 Balog Zoltán sportért és oktatásért is felelős miniszter tájékoztatást adott arról, hogy a Kormány kiemelt feladatának tekinti a gyermekek egészséges mentális, szellemi és fizikai fejlődésének elősegítését, ezért a 2012/2013-as tanévtől – felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamoktól kezdődően, 2015 szeptemberétől pedig minden évfolyamon – bevezette a mindennapos testnevelést, valamint köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programot indított. A tárcavezető kiemelte, hogy a Kormány szándéka szerint az idei tanévtől egységesen, minden nappali rendszerű iskolai oktatási intézményben felmérik és értékelik a tanulók fittségi állapotát.

 Dr. Kenneth H. Cooper elmondta, hogy a sport, a mozgás a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb eszköze, nem más, mint tudományos kutatásokkal is alátámasztott „gyógymód”. Felhívta továbbá a figyelmet a gyerekkori elhízás, cukorbetegség veszélyeire is és hangsúlyozta, hogy a sportolásra leginkább a gyermekek fogékonyak. Kifejtette, hogy a rendszeres sport pozitív hatást gyakorol a gyermekek tanulmányi eredményeire, valamint segítségével az iskolai hiányzások száma is minimalizálható.

A Magyar Diáksport Szövetség szervezésében 2014. szeptember 16-18-ig Budapest ad otthont a HIPE 2014 Nemzetközi konferencia a minőségi testnevelésről elnevezésű rendezvénynek, melyen a texasi Cooper Intézet alapítója, a Cooper teszt (12 perces állóképességi futás) megalkotója, Dr. Kenneth H. Cooper is részt vesz.

 Budapest, 2014. szeptember 16.

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést idén Lovas Józsefné, óvónő és bábjáték oktató, Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára, a Pécsi Székesegyházi Plébánia Caritas csoport vezetője és a székesfehérvári Echo Innovációs Műhely vehette át.

Balog Zoltán az elismerések átadásán emlékeztetett: Lukács Móric, a díj névadója, a 19. század második felében élő író és közéleti ember volt, aki a saját vagyonából áldozott a köz javára és egyike volt azoknak a politikusoknak, aki az elsők között ismerte fel a civil szervezetek fontosságát a társadalomban.

A tárca vezetője kiemelte: azok, akik példát mutatnak a tevékenységükkel, követendő utat jelölnek ki. A díjazottak hiteles és elkötelezett emberek, akik személyiségükkel azt üzenik a közösségnek, hogy lehet mások nehézségein segíteni. Hatásukra a környezetük tagjai újra tudnak hinni a közösségben, a megtartó közösség erejében, a közösségi élményekben – tette hozzá.

Balog  Zoltán hangsúlyozta: Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek nemzetévé válnunk, mert azok megtartó ereje nélkül nem létezhet a jövő Magyarországa. A polgárok saját világa, az önszerveződés, az erős közösségek mindannyiunk fontos szövetségesei, ezért szükség van olyan példamutató emberekre, mint az idei díjazottak – mondta.

A rendezvényen részt vett és a miniszterrel a díjakat átadta Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Lovas Józsefné több évtizede óvónőként, bábjáték oktatóként és református egyházi tisztségviselőként a leghátrányosabb helyzetűek felkarolása érdekében végzett példaértékű közösségteremtő munkát Magyarországon és a külhoni magyarság körében. Felkarolta a határon túli magyar óvodák támogatását és bábos szaktanfolyamokat indított óvodapedagógusoknak, hitoktatóknak Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján.

Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára a Caritas csoport vezetőjeként végez önkéntes munkát a Pécsi Székesegyházi Plébánián. A Caritas csoport tagjai rászoruló családokat és idős embereket segítenek, elhagyott betegeket látogatnak, hajléktalanoknak nyújtanak segítséget és általános iskolai gyermekeknek tartanak délutáni foglalkozásokat.

Az Echo Innovációs Műhely olyan közhasznú szervezet, amely elkötelezett közösségszervező és magas színvonalú szakmai tevékenységet folytat a székesfehérvári civil szervezetek feladatainak hatékony ellátása érdekében. A szervezet általános és specifikus fejlesztési koncepciók, stratégiai tervek kidolgozásával, kutatási programokkal, képzési projektekkel, célzott szolgáltatásokkal, projektgenerálással, szervezetfejlesztéssel segíti elő a helyi közösségek életét, a civil társadalom és a nyilvánosság fejlesztését.

Budapest, 2014. szeptember 16.

A Bajor Tartományi Parlament díszünnepsége a határnyitás 25. évfordulóján

Egy csokor sárga rózsával köszönte meg Cornelia Hellermann, egykori keletnémet menekült a bátorságot és eltökéltséget, mellyel Magyarország hozzásegítette őt és sok ezer társát a szabadsághoz huszonöt évvel ezelőtt.

Abban az időben, 1989-ben a menekültek lelki gondozójaként magam is tanúja lehettem, mit jelent, ha az embereket megfosztják szabadságuktól, majd újra visszakapják azt. Az osztrák-magyar határnyitás, s ezen keresztül Németország újraegyesítése a modern Európa, s abban minden európai polgár szabadságát is szavatolta.

 

 

Passauban, 2014 kora őszén erre emlékeztünk azokkal az emberekkel, akik ott voltak, s együtt formálták a modern Európa jövőjét.

Balog Zoltán: a kommunista múlt Európa közös terhe

A kommunista múlt nemcsak a kommunista diktatúra elnyomását évtizedekig megszenvedő népek ügye, hanem egész Európa közös terhe – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Passauban a magyarországi határnyitás 25. évfordulója alkalmából a bajor tartományi gyűlés (Landtag) által rendezett ünnepségen.

A bajor közszolgálati televízióban élőben közvetített ünnepség magyar díszvendégeként Balog Zoltán kiemelte, hogy “ameddig csak az egykori keletről beszélünk, addig nem lesz a lelkekben egyesült Európa”. A kommunista diktatúra “nem a kelet magántörténelme, hanem Európa közös terhe, éppen úgy, mint a nácizmus” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy “a diktatúrák örökségét” közösen kell feldolgoznia Európa keleti és nyugati részének. Az ünnepségen, amelyen a bajor közélet és politika számos vezető személyisége megjelent, egy egykori NDK-s menekült a pódiumon egy csokor virágot adott át Balog Zoltánnak, így köszönve meg a magyar népnek a menekülteknek 1989-ben nyújtott segítséget.

Az emberi erőforrások minisztere – aki 1989-ben református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban – kiemelte, hogy a német és a magyar népet “ezeréves közös történelem” köti össze, amely Szent István király és Gizella bajor hercegnő házasságával kezdődött. Ennek a közös történelemnek a része egyebek között az, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után az akkori NSZK-ban több tízezer magyar menekültet fogadtak be, és az is, hogy nyugatnémet és keletnémet református közösségek tagjai magyarországi református közösségeknél vendégeskedve találkoztak, mert a keletnémetek nem utazhattak az NSZK-ba.  Ez a “sok közös, szomorú és szép” élmény mind az előzményét jelenti annak a támogatásnak, amelyet a magyarok nyújtottak a németeknek 1989-ben, a közös történelem “kötelezte” a segítségre a magyarokat – fejtette ki Balog Zoltán.

Az ünnepséget azért tartották a bajor-osztrák határ térségében fekvő Passauban, mert 1989-ben a Magyarországról Ausztrián át érkező NDK-s menekültek ott érték el az akkori NSZK területét. Passau így “a szabadság kapuja” volt – emelte ki Jürgen Dupper, a város főpolgármestere a rendezvényen, amelyen több pódiumbeszélgetésen kortanúk, az események résztvevői idézték fel, hogy menekültként miként jutottak el az NDK-ból a bajor városig, illetve helyi lakosként miként fogadták és látták el az Ausztriából érkező menekülteket.

Többen a nemzetközi politikai viszonyok alakulására is kitértek. Theo Waigel volt német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a határnyitás időszaka igen veszélyes politikai helyzet volt, de “kialakult egy felelősségtudattal teljes közösség Nyugat- és Kelet-Európa politikusai között”. “Azokban a nehéz órákban az volt a legfontosabb, hogy mindenki megfontoltan járt el, senki nem kezdett el fejvesztve lövöldözni. Hatalmas szerencsénk volt” – mondta Teho Waigel. Az ünnepséget Barbara Stamm, a bajor Landtag elnöke nyitotta meg. A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hangsúlyozta: a németek soha nem felejtik, hogy a magyar nép az 1989-es határnyitással lehetővé tette Németország újraegyesítését és Európa egyesítését.  A 25 évvel ezelőtti események nélkül nem élhetnénk újraegyesített, békés Németországban és egyesült Európában” – mutatott rá Barbara Stamm, kiemelve, hogy a határnyitás “csoda” volt, és az “emberiesség győzelmét” jelentette. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.

Közép-Európa 1989 – Balog Zoltán: a szabadságszeretet jelentette a kezdetet

A két nép szabadságszeretete jelentette a kezdetet a német egység megvalósulásához – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 11-én este a Pesti Vigadóban a budapesti német nagykövetség által rendezett ünnepi fogadáson.

A hagyományos fogadást Budapesten ezúttal nem a német egység napján, Németország nemzeti ünnepén, október 3-án tartották. Lieselore Cyrus nagykövet szerint mindezt gesztusnak szánták, így kívántak ugyanis megemlékezni a huszonöt évvel ezelőtti magyar határnyitásról, amely több tízezer NDK-s menekültnek tette lehetővé, hogy Ausztriába utazzon. A határ megnyitásával kapcsolatos döntést Németország soha nem felejti el – hangsúlyozta, kiemelve: 25 évvel ezelőtt ezen a napon keletkezett az első repedés azon a falon, amely megosztotta Németországot és Európát. A német és az európai újraegyesülés a határnyitással kézzelfogható közelségbe került. Utalt arra, hogy az elmúlt negyed században Németország számtalan alkalommal fejezte ki háláját az országnak.

“Ezért most, a 25. évfordulón úgy döntöttünk, egyszerűen csak annyit mondunk, hogy köszönjük, Magyarország” – mondta a nagykövet, 1989-et a “csodák évének” nevezve. A német újraegyesüléshez való hozzájárulás egyidejűleg a kapcsolatok kiépítésének és elmélyítésének kezdetét jelentette – hangsúlyozta Lieselore Cyrus, úgy értékelve, hogy ezek a kapcsolatok ma olyan erősek és sokrétűek, mint soha korábban. Balog Zoltán szimbolikusnak nevezte, hogy október 3-át “áthelyezték” szeptember 11-re. Mindez jelképes gondolatot hordoz magában, kifejezi azt, hogy a német egység kiindulópontja a két nép szabadságvágyában keresendő – jelentette ki. 

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

A magyar és a német nép szabadságára utalva Balog Zoltán felidézte 1956-ot. 1989-ben több tízezer keletnémet menekült Magyarországtól olyan támogatást kapott, amilyen támogatásban részesült több tízezer magyar menekült 1956-ban Németországban, Ausztriában és Svájcban. Magyarországon, a “legvidámabb barakkban” a magyarok előtt annak idején rendkívül nehéz feladat állt, segíteniük kellett a németeknek, hogy “egyik otthonukból a másikba” el tudjanak jutni, ami igazából abszurditásnak számított. Elszántság és akarat nélkül mindez nem sikerült volna – emelte ki a miniszter. Az 1989. szeptember 10-11-i eseményekkel kapcsolatban Balog Zoltán feltette a kérdést, hogy valójában ki is formálja a történelmet, a nép vagy a politikusok. Ezzel összefüggésben felidézte a keletnémet tüntetők híres jelszavát – “Mi vagyunk a nép” -, amely eljutott odáig, hogy “egy nép vagyunk”. Ezt úgy sikerült elérni, hogy egymásra talált a nép és a politikusok akarata – mutatott rá Balog Zoltán.

A miniszter hangsúlyozta, hogy annak idején nemcsak a politikusok akartak segíteni, hanem a hétköznapi emberek, egyházi képviselők, aminek megvoltak a hagyományai. Két népről van szó, más történelemmel, más habitusokkal, és mégis nagy szimpátia köti össze őket – jelentette ki, hozzáfűzve: “minden különbség ellenére nagyon jól megértjük egymást”. “Soha nem nyitottuk volna meg az osztrák-magyar határt – folytatta Balog Zoltán -, ha elhittük volna mindazt, amit a kommunista újságok írtak annak idején Nyugat-Németországról. Hittünk azonban a szabadságban, tudtuk, hogy a német nép ketté van osztva, és láttuk, hogy a valóság más, mint amiről annak idején az itteni újságok beszámoltak.” Utalt arra, hogy nem kell szóról szóra elhinni mindent abból sem, ami ma a nyugati újságokban megjelenik Magyarországról, hanem a valósabb kép érdekében el kell látogatni az országba. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula