A kormány uszodaépítési programjának részeként első körben 23 településen, mintegy hárommilliárd forintból épülhetnek uszodák – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnokon, amikor letették a helyi uszoda alapkövét.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: az az új köznevelési rendszer, amelyben az állam vállalta a felelősséget, és a kezébe vette a köznevelési intézmények fenntartását, meghozza az első gyümölcseit. A miniszter az uszodaépítés mellett a tanterembővítésekre, az új iskolák, tornatermek, tornacsarnokok építésére is utalva hozzátette: abban a helyzetben vannak, hogy el tudnak készíteni egy olyan országos fejlesztési tervet, amelynek nyomán jelentősen fejlődhet a köznevelési infrastruktúra. Az uszodaépítési program lényege, hogy a ciklus végére nem lesz olyan magyarországi iskolába járó gyermek, aki nem tud úszni – mondta.

Az új uszodák könnyűszerkezetes elemből épülnek, és jó időben szabadtéri medenceként is használhatók – ismertette. ”Sportnemzet vagyunk és ebből sportolónemzetté kell válnunk” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve, ezért vezették be a mindennapos testnevelést is. Az ország 23 településén jövőre kezdődhet meg a munka, és 700 ezer embert érint az uszodaépítési program. Borsod-Abaúj-Zemplénben Putnok mellett Mezőcsáton, Edelényben és Tokajban is lesz uszoda – fűzte hozzá.

Balog Zoltán bemutatta az uszoda látványterveit, majd elhelyezte a létesítmény alapkövét a Péczeli József Általános Iskola melletti parkban. Az emberi erőforrások minisztere a putnoki esemény előtt Ózdon járt, ahol elhelyezte a több mint félmilliárd forintból megújuló ózdi Újváros Téri Általános Iskola tornatermének alapkövét, és átadta a Türr István Képző és Kutató Intézet ózdi igazgatóságának új szakoktatóműhelyeit.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány nevében megköszönte a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának 30 éves munkáját szerdán Budapesten.

A jubileumi ünnepségen a miniszter embermentésnek nevezte a drogmisszió munkáját, amihez – mint mondta – szakmai profizmusra és keresztény lelkiségre egyformán szükség van.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, ha kizárólag szakmai profizmus van, akkor az nemcsak hogy segíteni nem tud, de akár még árthat is. Szükség van olyan emberek közösségére, akik a szakmai eszközöket úgy alkalmazzák, hogy közben sohasem tűnik el az ember a középpontból – tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy 1984-ben, a misszió megalakításakor a drogprobléma hivatalosan nem létezhetett, hiszen egy “felvilágosult szocialista” társadalomban nem lehetett drogprobléma. A Kallódó Ifjúságot Mentő Missziónak emiatt is nehéz volt a feladata, hiszen azzal akart foglalkozni, ami hivatalosan nem létezett, a valóságban viszont súlyos probléma volt.

Balog Zoltán hozzátette, a diktatúra éveiben sokan gondolhatták, hogy a külső szabadság hiánya az, ami a szenvedélybetegség irányába visz, hiszen az emberek legalább belülről fel akartak szabadulni, ha már kívülről nem lehetett. De aztán eljött a külső szabadság lehetősége – mondta a miniszter -, és kiderült, hogy a szabadság nem kizárólag és nem is elsősorban politikai rendszerektől függő fogalom, hanem mindig “belülről jön”. Úgy fogalmazott: diktatúrában is lehet belülről szabadnak lenni, és a politikai szabadság világában is lehet belülről megkötözöttnek lenni.

Kiemelte, hogy a református drogmissziót megkülönbözteti más misszióktól a radikalizmus, amellyel vallja: nem lehet más a cél, mint a szermentes, szabad élet. Ez – hangsúlyozta a miniszter – a gyógyításnak sokkal radikálisabb módja, mint amikor csak mérséklik a szerfogyasztást, arra hivatkozva, hogy a teljes megszabadulás nem lehetséges.

A szerhasználat nélküli életmodell közvetítésével a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió ugyanazt az ügyet képviseli, amit a kormány 2013-ban a nemzeti drogellenes stratégiával próbált megfogalmazni – jelezte Balog Zoltán. Hozzátette, előtte Magyarországnak csak drogstratégiája volt, most már van drogellenes stratégiája is.

Amikor a drogmisszió munkatársai egyes embereket mentenek, akkor az egész társadalom számára értéket közvetítenek, mert az egyik legfontosabb érték, hogy “képesek vagyunk segíteni egymásnak”. Azért van kiút, mert vannak emberek, akik megmutatják ezt az utat – zárta beszédét Balog Zoltán.
A jubileumi áhítat keretében Orsolics Zénó, a tinirehabilitáció szakmai vezetője arról beszélt, hogy 30 éve nem változott meg a fiatalok hozzáállása a droghoz, mert mindannyian azt gondolják, velük nem történhet meg, hogy függővé válnak. Orsolics Zénó beszélt saját szerfüggő múltjáról és 16 évvel ezelőtti “szabadulásáról” is, amit a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziónak köszönhet.

Az áhítat végén Victorné Erdős Eszter, a misszió vezetője beszélt és vetített fényképeket az elmúlt 30 év munkájáról.

(MTI)

Fotó: Bodó Gábor

Az idén 75 esztendős Kállai Kiss Ernőt köszöntöttem tegnap. Sok más alkalommal is, de ezen a kerek évfordulón különösképp hálásak vagyunk azért, mert klarinétjátékával évtizedeken keresztül gazdagította és gazdagítja ma is a magyar kultúrát. Mert cigányzene nélkül nincsen magyar kultúra, s aki ezt megérti és a zene, a kultúra nyelvén szól az emberekhez, nem lehet más, csak példakép mindenki szemében.

Köszönet illeti őt mindezért, a legnagyobb élő magyar cigányzenészek egyikét!

Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala húsz szervezet képviselőinek részvételével szeptember 30-án Budapesten azzal a céllal, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegeket érjen el Magyarországon. Az első ülést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

A tárcavezető az alakuló ülésen kijelentette: a kulturális alapellátás lényege, hogy a kormány nem szeretné, ha Magyarországon bárki minőségi kultúra nélkül élne. Hozzátette: ehhez lehet eszköz az évtizedek óta meglévő intézményrendszer infrastruktúrája. A miniszter hangsúlyozta: a cél az, hogy ne legyen olyan iskolás Magyarországon, aki intézménye szervezésében évente legalább egyszer ne lásson klasszikus koncertet, színházi előadást vagy kiállítást. Célcsoport a közép- és a nyugdíjas korosztály is, mert a kultúrának közösségfejlesztő funkciója van. Balog Zoltán felidézte, hogy az állami szolgáltató rendszer átalakulása évek óta zajlik és a folyamat “alkalmasabbá tesz minket egységes rendszerbe szervezni a kulturális ellátást, elsősorban az iskolarendszer, de a családok számára is. Ilyen korábban Magyarországon nem volt”. A tárcavezető azt mondta, hogy az alapellátás részeként országosan ismert, értékeket képviselő művészek, pedagógusok, tudósok közvetíthetik a helyi társadalom szintjén a kultúrát. A kormány azt szeretné, ha a legkisebb települések és a legszegényebb rétegek számára is elérhetővé váljon az alapvető minőségi kultúra – emelte ki. A miniszter szerint feladat az is, hogy az oktatási rendszerben a pedagógia szempontjából holt időszakban is el tudják érni a gyerekeket és a köznevelés részének tekinthető tartalmakat adjanak nekik a sport, az oktatás, a kultúra területén. A művészekkel való találkozás az ilyen programokon egy életre szóló élményt tud nyújtani – fejtette ki Balog Zoltán, aki szeretné, ha a kerekasztal a következő években kultúrmissziót hajtana végre.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta: mérőszámokat terveznek létrehozni annak érdekében, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb réteget érjen el Magyarországon. “Ma borzasztóan ritka az átlag magyar ember életében a kultúrával találkozás, ezt drasztikus módon növelni kell. Ne legyen különbség a kulturális javakhoz való hozzáférésben aszerint, ki hová született vagy milyen hátrányos helyzetű közösséghez tartozik. Egy magasabb, valódi középosztálybeli élet megteremtése a cél” – beszélt a célokról Hoppál Péter. Mint elhangzott, ennek érdekében szeretné a kulturális kormányzat becsatornázni a kerekasztal munkájában részt vevő szervezetek tudását. A Kulturális Alapellátás Kerekasztalának alakuló ülésére húsz szervezet képviselőit hívták meg, köztük van mások mellett az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság. A kerekasztal elnöke Hoppál Péter, titkára Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár. A fórum a tervek szerint negyedévente, de legalább évente egyszer ülésezni fog, az összejövetelek nem lesznek nyilvánosak.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula