Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.

A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.

A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

Megkezdte működését a Kontaktpont ifjúságsegítő iroda a főváros VIII. kerületében. A létesítmény hétfői ünnepélyes avatása előtt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere újságíróknak azt mondta: húsz hasonló iroda nyitja meg a kapuit az Új Nemzedék Plusz program keretében, a megyeszékhelyek mellett működik majd egy-egy iroda Budán és Pesten is.

Az irodákban egyéni karriertervezési, mentálhigiéniai tanácsadással, vállalkozási alapismeretekkel várják a fiatalokat, de tartanak műhelybeszélgetéseket, előadásokat is. A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a szolgáltatásokat helyben elérhetővé tegyék a fiataloknak.

A VIII. kerületi H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központban található irodát a miniszter mellett Mihalovics Péter új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos, Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester és Siklódi László Levente, a Zánka – Új Nemzedék Központ ügyvezető igazgatója avatta fel.

A miniszter jelezte, hogy a programot uniós forrásból finanszírozzák, és arra összesen 3 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Szöveg: MTI, fotó: Horváth Ernő)

Évtizedek óta nem látott gazdagsággal, 102 mester 140 remekművén keresztül tekinti át az olasz barokk és rokokó festészetét a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig címmel pénteken megnyílt kiállítása. A világ egyik legkurrensebb kiállítása látható mától a Szépművészetiben, az olasz barokkot ilyen mélységben utoljára egy 1922-es firenzei tárlat mutatta be – emlékeztetett a megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy ebben az évben már ötödik alkalommal nyílt olyan kiállítás a Szépművészetiben és a Nemzeti Galériában, amely a világ bármely nagy múzeumában megállná a helyét, hiszen a nemrég egyesült két intézmény Cézanne, Schiele, Monet, Gauguin és Chagall remekműveinek adhatott otthont idén. A Caravaggiótól Canalettóig című tárlat a 2013-as olasz-magyar kulturális évad záróeseménye is egyben.

A miniszter elmondása szerint a kulturális kormányzat és a Szépművészeti Múzeum közös becsvágya, hogy a legjobb kiállításokat hozzák Magyarországra. A hét másik nagy élménye a Zeneakadémia újramegnyitása volt; ezek az események is bizonyítják, hogy a kultúra stratégiai ágazat Magyarországon – hangsúlyozta a miniszter, aki rámutatott, hogy a területre 2014-ben még több forrást szán a kormányzat.

Balog Zoltán elárulta: jövőre Rembrandt és a holland Arany évszázad címmel érkezik a Szépművészetibe a mostanihoz hasonló színvonalú kiállítás.

Anna Coliva, a Galleria Borghese igazgatója elmondta, az általa vezetett római intézmény kölcsönözte Caravaggio-remekmű, a Gyümölcskosaras fiú mind a kiállított művek minőségét, mind mennyiségét tekintve rendkívüli kiállítást tesz gazdagabbá.

A Szépművészeti Múzeum olasz barokk tárlata 2014. február 16-ig látogatható.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormány.hu és Józsa Dénes)