A Katona József Színházban úgy gondolhatták, éppen eléggé abszurd az életünk mostanság, ideje elővenni Beckett klasszikusát, és megnézni, hogyan is állunk viszonzatlan várakozásainkkal. Ascher Tamás két kaposvári rendezése (1975 és 1988) után harmadszor állította színpadra a drámát, ezúttal Zsámbéki Gáborral közösen. KRITIKA