Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: a magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása

A magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása – mondta november 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Külföldi Német Iskolák Világszövetsége és a Budapesti Német Iskola közös európai ülésének alkalmából.

Balog Zoltán a Budapesti Német Iskolában megrendezett eseményen hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire fontos volt a német jelenlét a magyar kultúrpolitikában, és ez a politikai rendszerváltás után is erős maradt. A miniszter – aki korábban a rendezvénynek otthont adó oktatási intézmény tanára volt – megjegyezte: a magyaroknak a német nyelv kulturálisan meghatározott szükségszerűség, ezzel szemben az angol egy elsajátítandó kommunikációs eszközt jelent. Az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket, a szakképzés magyarországi helyzetét és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kérdését is érintő pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arra mutatott rá, hogy a magyar diákoknak nagy mennyiségű tananyagot kell megtanulniuk az egyetemen, majd diplomaszerzés után olyan munkahelyekre is kerülhetnek, ahol nincs szükségük a megszerzett tudásukra. A tárcavezető példaként említette a tanári diplomát szerzőket, akiknek több mint harminc százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Úgy vélte, így kihasználatlan marad a megszerzett tudás, s ez mind az adófizetőknek, mind a kormánynak veszteség. A munkaerő elvándorlásáról szólva a tárcavezető megjegyezte, hogy a magyarok munkavállalása Ausztriában, Németországban vagy Svájcban az Európai Unió természetes belső mechanizmusaihoz, a közös munkaerőpiac dinamikájához tartozik, és a kormány a jövőben sem szeretné kizárni ezt a mozgást.

Gabriel Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a panelbeszélgetésen azt mondta, a német vállalatoknak nagyon erős az elkötelezettségük a magyar munkaerőpiac iránt, és jelenleg mintegy 50 ezer tanuló vesz részt általuk támogatott szakmai képzésben. Úgy vélte, a Németországban a fiatalok körében tapasztalható alacsony munkanélküliségnek az az egyik magyarázata, hogy az oktatásnak világos helye van a gazdaságban, és a munkaerőpiaci kereslet egyensúlyban van a kínálattal. Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója a beszélgetésen kiemelte, hogy a vállalat győri üzemében 2001 óta folyik duális szakképzés – amelynek lényege, hogy az iskola és a vállalat közösen finanszírozza a tanuló oktatását -, és azóta több mint 1400 tanuló tett szakvizsgát. Az igazgató egyetértett Balog Zoltánnal abban, hogy Magyarországon a szakmunkáról és a szakképzésről kialakult negatív képet meg kellene változtatni. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, képzési programjaikkal fiatal munkavállalóiknak jövőképet és karrierlehetőségeket kívánnak mutatni. Emellett úgy vélte, mind Magyarországon, mind Németországban ideje lenne változtatni a családok azon felfogásán, hogy a gyerekeknek automatikusan egyetemre kell menniük, hiszen vannak egyéb alternatívák is. A Német Iskolák Világszövetségének képviseletében jelen lévő Detlef Ernst arra mutatott rá, hogy oktatási intézményeiknek alkalmazkodniuk kell a helyi sajátosságokhoz.

MTI-EMMI

Balog Zoltán köszöntője a Szociális Munka Napján

A Szociális Munka Napjának célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a szakemberekre, akik az év minden napján segítik, gondozzák segítségre szoruló honfitársainkat. November 12-én nekik mondunk köszönetet – felelősségteljes és önzetlen munkájuk minden állampolgár számára nélkülözhetetlen. A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók által felhalmozott szaktudás és tenni akarás erősítésében. Ezért fontos, hogy az elkötelezett szakemberek megfelelő megbecsülésben részesüljenek. A kabinet tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak, ami 5-11 százalékos emelkedést jelent, és ami a 73 ezer szakdolgozón túl a 20 ezer technikai munkatársat is érintette. Ezt 2015-ben is garantálja. A kormány a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosítását a közjó megteremtése, a szociális biztonság fenntartása, a szegénység elleni küzdelem fontos eszközének tekinti.

A Szociális Munka Napja alkalmából köszönjük az egész évben e fontos célokért tevékenykedő munkatársak munkáját.

Budapest, 2014. november 12.

Balog Zoltán: kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben

A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben – közölte az emberi erőforrások minisztere november 11-én egy, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott népesedési konferencián.

Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal megalakításának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a 2015 és 2019 közötti akcióprogram elemei között említette a korábbi szociálpolitikai támogatást, “szocpolt” felváltó, azt kibővítő családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az adókedvezmény-rendszer további kibővítését, a legalább egyik fél első házasságát kötőknek két évre szóló, ötezer forintos “nászajándékot”, a kismamák részmunkaidős foglalkoztatási támogatását, valamint a bölcsődei férőhelybővítést. A miniszter hangoztatta: a kormány célja, hogy a tervezett, “kívánt” gyerekek megszülessenek Magyarországon, illetve a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. Utalt arra, hogy a fiatalok statisztikai átlagban 2,1 gyereket szeretnének vállalni, ám átlagosan csak 1,35 gyerek születik, továbbá arra is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő családokban születik több gyerek, van, ahol – például északkelet-borsodi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségekben – az átlagos termékenységi mutató eléri a 2,39-et.

Minden gyermek érték – folytatta -, akárhová születik is, ezért meg kell adni mindenkinek a lehető legtöbb esélyt. Jelezte, ha egy gyerek hátrányos helyzetű térségbe, szegény cigány családba születik, akkor háromszoros hátránnyal indul az életben. Balog Zoltán szerint Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak az ereje a családokban és a megszületendő gyermekekben van. Arról beszélt, a kormány számára ezért létfontosságú minden család és minden gyermek, és ezért is akarják – az újabb intézkedések mellett – a családbarát szemléletet terjeszteni. Jelezte, ez utóbbi nélkül egy aktív népesedési politika sem tud igazán eredményeket elérni. A cél az – mondta -, hogy többen szülessenek Magyarországon, mint ahányan meghalnak. Emlékeztetett arra, hogy 1981 óta csökken a népesség, 2011-ben volt a mélypont. Akkor 1,24 volt a születési ráta. Közölte, a jelenlegi 1,34-es rátának 2,1-re kellene nőnie ahhoz, hogy az ország mostani népességszáma megmaradjon. Ez a 2,1-es ráta éppen egybeesik a fiatalok gyermekvállalási kedvével – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy Európában a tervezett és a megszületett gyermekszám közötti különbség Magyarországon az egyik legnagyobb.

A miniszter a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetőségének kulcskérdésében még további lépésekre van szükség. Közölte, 2014-ben a gyermekek után járó adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztése már 260 ezer családot érint a korábbinál kedvezőbben. A 2015 januárjától várható változások között arról beszélt, hogy az Országgyűlés várható döntése értelmében a munkáltatóknak a gyerek ötéves koráig (az eddigi három év helyett) részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk azoknak a nagycsaládos édesanyáknak, akik kérik. Tájékoztatása szerint nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó, hanem a gyesről, gyedről visszatérő szülők esetében 100 ezer forintig lesz munkáltatói adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy fele annyi munkaidőre ugyanannyi adókedvezményt kapnak, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnák az anyákat.

Elmondta, a tervek szerint a 43 ezer kisgyermekes szülőből 14 ezer részmunkaidős foglalkoztatott után mintegy 870 millió forinttal több kedvezmény marad a munkáltatóknál. A korábbi szocpolt jövő év közepére felváltó családi otthonteremtési kedvezményt ismertetve elmondta, azt most már használt lakás vásárlására, illetve felújításra is igénybe lehet venni. Közölte, a kedvezmény mértéke a tervek szerint 400 ezer forinttól hárommillió forintot meghaladó összegig terjedhet a jövedelmi viszonytól függően, és már egy gyermek vállalása esetén is kérni lehet majd. Számításaik szerint a csok jövőre 5-6 ezer családot érinthet négymilliárd forintos kerettel, 2016-ban ennek a kétszeresére emelkedhet a forrás összege. Balog Zoltán arról is beszélt: “nyelvpolitikai küzdelem” az, hogy a közgondolkodás családbaráttá váljék, hiszen valamilyen intézmény megnevezése az arról való gondolkodást is jelzi. Közölte, ezért nevezik át várhatóan már januártól a terhességi gyermekágyi segélyt várandóssági és csecsemőgondozási díjra is.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke – aki a Népesedési Kerekasztalt öt éve összehívta – a konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon ma a közbeszéd tárgyává kell tenni azt, hogyan lehet ösztönözni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek. Azért állt oda öt éve “az Akadémia tekintélyével” Kopp Mária orvos kezdeményezése mellé, mert úgy látta, meg kell találni a módját annak, hogy Magyarországon a születésszám növekedjen. Semmilyen kirekesztést nem lát abban, ha a kormány azokat támogatja, akik gyerekeket vállalnak, hiszen ez az egész közösség érdeke, akár van gyerekük, akár nincs.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az újabb családpolitikai kormányzati intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még mindig sokan vannak az érintettek között, akik nem ismerik a lehetőségeiket. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár. Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal mostani vezetője azt mondta, céljuk olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: a kulturális kapcsolatok erősítik a gazdasági együttműködéseket

Ha nincs kulturális és bizalmi megalapozása két ország kapcsolatának, akkor az üzletemberek is nehezebben dolgoznak, azonban ha mindez megvan, a gazdasági együttműködések is gyümölcsözőbbek lesznek – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 33. Isztambuli Könyvvásár magyar standjának megnyitása után november 8-án az MTI-nek telefonon adott interjújában.

A miniszter kiemelte, hogy az az új külpolitikai irány, amelyet keleti nyitásnak neveznek, éppen erről, a kulturális identitás és a gazdasági érdekek összekötéséről szól. ”A Pál utcai fiúk például az elmúlt öt évben 22 kiadást ért meg, ilyen ismertségünk és ilyen szeretet van irántunk, amely gazdasági együttműködésekben is gyümölcsözni fog” – hangsúlyozta Balog Zoltán. A könyvvásár magyar díszvendégségével kapcsolatban tartott beszédében a miniszter a magyar nyelvről, annak fordításának nehézségeiről beszélt. Kiemelte, hogy egy ilyen “izolált nyelven” írt szépirodalmi művet nagyon nehéz úgy lefordítani, hogy azt az olvasók ugyanúgy szeressék és évezzék, mint az eredeti művet.

“Egy ilyen könyvvásár a fordítók ünnepe is, azoké, akik képesek visszaadni például a pesti grundnak, a pesti srácoknak a világát, akik elérik, hogy Nemecsek alakját ugyanolyan szimpátia és szeretet övezze, mint Magyarországon” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter a két ország “önértelmezésének” hasonlóságairól is beszélt, mint mondta, Magyarország ugyanannyira híd Kelet- és Nyugat-Európa között, mint ahogy Törökország Európa és Ázsia között. “Azoknál a népeknél, amelyeknek kulturális gyökerei több civilizációhoz is kötődnek, a félreértés és a meg nem értés is alapérvényű tud lenni, hiszen nem úgy látnak bennünket a világban, ahogy mi látjuk magunkat. Ezért is fontos, hogy például irodalmi műveink hogyan mutatnak be minket” – vélekedett.

Az isztambuli könyvvásáron a magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, a helyszínen pedig mások mellett Esterházy Péter, Darvasi László, Tóth Krisztina, Spiró György, Hoppál Mihály és Pintér Tamás mutatkozik be a közönségnek. A miniszter kiemelte a stand gyerekkönyves részlegét is, ahol a Pál utcai fiúk mellett a Vuk török kiadása, valamint a magyar népmesék is nagy sikernek örvendenek a közönség körében.

A törökországi látogatásán Balog Zoltán Abdurrahman Arici török kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettessel is találkozott, az egyeztetésen a magyar-török kulturális kapcsolatrendszerről volt szó. A miniszter elmondta, hogy tárgyaltak egyebek mellett a Szigetváron épülő látogatóközpontról, amely az I. Szulejmán szultán emlékművéhez való zarándoklatot fogja segíteni, megújul a budapesti Gül Baba türbe, valamint Pécsen is terveznek fejlesztéseket a dzsámihoz kapcsolódóan. Magyarország az isztambuli Kossuth-ház kiállításának megújításában vesz részt, ehhez a miniszter személyes keretéből is hozzájárul. Ennek átadását jövő év március 15-re tervezik.

Az isztambuli könyvvásár Törökország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát és 450 ezernél is többen látogatója volt. Magyarország először 2012-ben állított külön standot és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók. A kétoldalú kulturális kapcsolatok jegyében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 24. és 27. között Törökország lesz.

MTI

Fotó: EMMI

Nagyszabású Munkácsy-kiállítás nyílt Sanghajban

Mintegy száz, Magyarországról érkezett festmény mutatkozik be Sanghajban a Munkácsy és kora – Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállításon, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitott meg november 3-án a kínai nagyvárosban.

A tárlatra a Magyar Nemzeti Galériából és Pákh Imre magángyűjteményéből érkeztek művek Sanghajba. A kiállítás alapvetően Munkácsy munkásságára koncentrál, mintegy 35 festmény a mester életművét reprezentálja, de a festő barátjának, Paál Lászlónak, Szinyei Merse Pálnak és a realista festészeti tradíciókat követő magyar festőknek, továbbá a szolnoki művésztelep és a nagybányai művésztelep alkotóinak képei is szerepelnek a tárlaton. A nagyszabású kiállítást Kína és Ázsia legnagyobb múzeumában, a sanghaji China Art Museumban tartják, amelynek ez idén a legnagyobb időszaki kiállítása.

Örömteli, hogy ilyen mennyiségű és minőségű magyar festmény képviselteti magát külföldön – hangsúlyozta az MTI-nek Balog Zoltán. A miniszter szerint a magyar delegáció jelenléte is üzenet a kínai partnereknek a kétoldalú kapcsolatok, a keleti nyitás politikájának fontosságát illetően. A kultúrán át a bizalom és a gazdasági együttműködés alapjai is épülnek – jelentette ki a miniszter. A tárcavezető beszédében Munkácsyval kapcsolatban azt emelte ki: ő az a festő, akin keresztül Magyarország meg tudja mutatni, hogy viszonylag kis mérete ellenére milyen gazdag kultúrával rendelkezik.

Si Ta-vej, a tárlatnak otthont adó China Art Museum igazgatója arról beszélt, hogy bár a képek száz évvel ezelőttiek, a mai napig nagy hatásuk van és ez a két ország közötti nagy földrajzi távolság ellenére is érezteti hatását. A kiállítás négyéves előkészítő munka eredményeként valósult meg. A sanghaji szépművészeti múzeum korábbi vezetője, Li Lej ragaszkodott ahhoz, hogy Sanghajba hozza a Munkácsy-válogatást, amely az eddigi legszínvonalasabb magyar képzőművészeti megjelenés lett az országban – mondta el az MTI-nek Révész Ágota, a sanghaji magyar főkonzulátus korábbi kulturális és oktatási szakdiplomatája, nyárig az együttműködés fő koordinátora. Révész Ágota szerint az idősebb kínai művészgeneráció jól ismeri Munkácsyt, ugyanis a festőművész-hallgatók számára a tananyag része volt, a társadalmilag érzékeny, drámai festészetet többek között Munkácsy művei alapján tanulták. Várhatóan sokan tekintik majd meg a tárlatot, a múzeumot hétköznapokon 7-8 ezren, hétvégenként átlagosan naponta 10 ezren látogatják. A január 28-ig látogatható kiállítás Sanghaj után Pekingbe, majd Moszkvába utazik tovább.

Balog Zoltán november 3-án emléktáblát avatott a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére, majd a Park Hotelben bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.