Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán egyezményt írt alá a macedón munkaügyi és szociális miniszterrel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. november 20-án hivatalában fogadta Dime Spasov macedón munkaügyi és szociálpolitikáért felelős minisztert. A tárgyaláson a felek család- és népesedéspolitikával kapcsolatos kérdésekben egyeztettek, majd aláírták a magyar-macedón társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezményt. A találkozón részt vett Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének meghívására Magyarországra látogatott Dime Spasov macedón munkaügyi és szociálpolitikáért felelős miniszter. A magyar tárcavezető a tárgyaláson kiemelte: közös érdekünk Macedónia mielőbbi integrációja az Európai Unióba és a NATO-ba.
A felek egyetértettek abban, hogy mindkét ország az euro-atlanti szövetségben képzeli el jövőjét. Dime Spasov megköszönte Balog Zoltánnak, hogy Magyarország támogatja Macedóniát az európai felzárkózásban, s hozzátette: a folyamatos együttműködéssel tovább erősödnek a két ország kapcsolatai.
A magyar tárcavezető ismertette a Kormány család-és népesedéspolitikai intézkedéseinek részleteit. Dime Spasov elmondta, nem csak Magyarország és Macedónia, hanem a régió több országa is hasonló demográfiai problémákkal küzd, a jó gyakorlatok kölcsönös megismerésére feltétlenül szükség van. A macedón miniszter elismerően szólt arról, hogy Magyarországon az adórendszeren keresztül támogatjuk kiemelten a gyermekes családokat.  
A megbeszélést követően a tárcavezetők aláírták a magyar-macedón társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezményt, amely A kölcsönös előnyöket biztosít a két ország állampolgárai számára. A szerződés közvetlen célja a társadalombiztosítási és szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
A felek egyetértettek abban, hogy a megállapodás nyomán további pozitív eredményeket várnak a családok megerősödésében és a gazdasági kapcsolatokban is.
Budapest, 2014. november 20.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték a 85 éves Kertész Imrét

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében november 18-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

Jó, hogy itt van, jó, hogy itthon van; jó lenne, ha tényleg itthon lenne, még ha ez nem is olyan egyszerű – köszöntötte az 1929. november 9-én született Kertész Imrét Balog Zoltán. Mint hozzátette, “egy írónk van, aki Nobel-díjas”.  A miniszter elárulta, hogy gyakran szokott bosszankodni azon, mennyi félreértés kíséri Kertész Imre életművét. Ilyenkor azt szokta tanácsolni az író feleségének, Magda asszonynak, férje adjon egy nagy, tisztázó interjút, ő azonban ilyenkor csak annyit válaszol: nem ad, inkább olvassák. Balog Zoltán hangsúlyozta, az oktatási és kulturális kormányzat feladata segíteni eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is, hogy félreértések, féligazságok se akadályozzák meg az olvasókat abban, hogy eltaláljanak az életműhöz.

Csorba Csilla, a PIM főigazgatója felidézte: a Nobel-díjas író szövegei révén mára szinte “beköltözött a házba”; az ő kérdésfeltevése nyomán kérdezi az intézmény november 28-29-i holokauszt-konferenciája is: az irodalom mennyire alkotott relevánsat a holokauszt feldolgozásában? Morcsányi Géza, a Kertész Imre írásait Magyarországon gondozó Magvető Kiadó igazgatója köszönetet mondott a szerzőnek A végső kocsma című kötetéért, amellyel idén “megajándékozta” az olvasókat. “Ezt a könyvet, ahogy az eddigieket is, a lehető legnagyobb szeretettel és gondoskodással igyekszünk eljuttatni az olvasókhoz” – tett ígéretet az igazgató.

“Legyünk jóban!” – mondta Kertész Imre az este végén, megköszönve a születésnapi jókívánságokat. Daniel Barenboim izraeli karmester és Hermann Beil osztrák dramaturg videóüzenetben köszöntötte Kertész Imrét, Selyem Zsuzsa Az élet és a halál atonális könyveiben című laudációját Fullajtár Andrea és Rezes Judit olvasta fel; az este folyamán fellépett Várjon Dénes zongoraművész, Lukin Zsuzsanna énekművész, Szőke Szabolcs gadulkaművész és Kulka János színművész.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Zrínyi Miklós életműve napjainkban is időszerű

Zrínyi Miklós olyan államférfi volt, akinek az életműve a 21. század elején is időszerű – mondta az emberi erőforrások minisztere a költő, hadvezér halálának 350. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos nemzetközi konferencia megnyitóján, kedden Budapesten.

Balog Zoltán kiemelte: Zrínyi Miklós polihisztorként az élet szinte minden területén otthon volt, többek között a költészetben, az irodalomban, a politikában, a diplomáciában, a vadászatban is jeleskedett. Zrínyi neveltetése európai mércén alapult, de tudását a nemzet javára fordította, mindvégig egyetlen cél vezette, nemzetének szolgálata – tette hozzá.

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azt mondta: Zrínyi Miklós rendkívül összetett személyiségének bemutatására vállalkozott a konferenciát szervező három intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Határok fölött címmel rendezett konferencia megnyitó ünnepségén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója bemutatta a Zrínyi-emlékérmét. Az ötezer forintos emlékérméből ötezer darabot bocsátott ki az MNB. A programsorozat második napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Zrínyi-emléktáblát avatnak.

Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezérrel a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

 

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.
 
Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.
 
Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.
 
Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre,  Solti Gizella, Székely László részére.
 
Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.
 
Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.
 
Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.
 
Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.
 
Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.
 
Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

 

Budapest, 2014. november 17.

 

Emléket állítottak az ELTE-n a holokauszt és a második világháború áldozatainak

Emléket állítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kampuszán az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: tiszteletre méltóvá teszi az egyetemet, hogy együtt, különbségtétel nélkül emlékezik mindazokra, akik a zsidótörvények, a vészkorszak és a második világháború áldozatául estek. Volt egy világ, amikor az “együtt” magától értetődő volt – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy az egyetem életében majdnem két évtizedig együtt tanultak a bölcsészkar és a természettudományi kar hallgatói a rabbiképző intézet tagjaival és a katolikus papnövendékekkel. Mint mondta, erre emlékeztetnek a nevek az emlékművön, egymás mellett. Balog Zoltán hangsúlyozta: “ha együtt tudunk a múltra tekinteni, akkor a jövőre is együtt emelhetjük a tekintetünket”.

Az avatáson Dezső Tamás, a bölcsészettudományi kar dékánja úgy fogalmazott: ha a második világháború óta eltelt hetven évben egyetlen elődje sem tette volna meg, ő dékánként, hivatalánál fogva és magánemberként is megköveti az egyetem minden volt hallgatóját és oktatóját, “akit emberi méltósága bármely aspektusában valaha sérelem ért”. Mint mondta, megköveti a hallgatókat, oktatókat, akiket a numerus clausus és a zsidótörvények következtében kirekesztés, fizikai, lelki sérülés ért. Dezső Tamás azt mondta, őszinte szívvel gyászolja azokat az egykori hallgatókat és oktatókat, akik valamely láger vagy gettó poklában pusztultak el, és azokat a polgári alkalmazottakat, akik bombatámadás miatt haltak meg, valamint a lövészárkokban elesetteket. Felhívta a figyelmet arra, az áldozatok többségének nincs sírja, így a Trefort-kerti kampusz mostantól emlékhellyé, az emlékezés helyévé vált, ahol sírok és sírkövek híján lehet majd emlékezni az emberi téboly áldozataivá esett elődökre, elveszett felmenőkre, “kaviccsal, virággal, gyertyával vagy koszorúval”.

Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a kampuszon, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.

Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére – olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi – a Múzeum körúti kampuszon (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter magas bronzcsíkon tüntették fel a 199 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra.  Az avatáson megjelent Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A rendezvény végén a megjelentek végigsétáltak a bronzcsík mellett, felolvasva az áldozatok nevét.

(MTI-EMMI)