A tárcavezető ismertetése szerint uniós forrásokból támogatnak majd  minden olyan tevékenységet, amely a Jedlik-program megvalósítását célozza, legyen szó akár beruházásról, fejlesztésről vagy kutatásról. A meglévő regisztrációs adókedvezmények mellett gépjárműadó-engedményeket is szorgalmaznak majd. Erről tárgyalni kell a helyi önkormányzatokkal, hiszen ezen típusú adó nagy része a települések büdzséjét növeli – tette hozzá.

A tervek között ismertette, hogy környezetkímélő gépkocsikkal a buszsávokban is lehessen közlekedni, esetleg ingyen lehessen azokkal parkolni. A Jedlik-program része lenne ismertetése szerint az is, hogy aki 15 évnél idősebb autóját cseréli le elektromosra, az bónuszt kapna, amellyel más környezetbarát termékeket is vásárolhatna kedvezményesen. Ez Nyugat-Európában bevett szokás – tette hozzá.

Arra törekszenek, hogy a közbeszerzési kiírások egy részénél részesítsék előnyben az elektromos autókat, például a rendőrség vagy a posta ilyeneket szerezzen be. Azt is a célok közé sorolta, hogy a fővárosban elterjedjenek az elektromos taxik.

Végül azt javasolja a tárca, hogy a rendelkezésére álló szén-dioxid-kvótákat az elektromos autók elterjesztését elősegítő programokra váltsa be az ország.

Szeretnék elérni, hogy 2020-ig a nyilvános töltőállomások és az otthoni töltők a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben terjedjenek el. A miniszter megemlítette, hogy Nagy-Britanniában is olyan programok futnak, amelyek jelentős mértékben támogatják az otthoni töltés általánossá válását. A programot azért nevezték el Jedlik Ányosról, mert 1828-ban ő volt az első, aki elektromos autót fejlesztett ki és elektromos autóra jelentett be szabadalmat. “Más kérdés, hogy aztán a gyártásban már nem jeleskedtünk” – tette hozzá, de emlékeztetett arra, hogy a kiindulópontnál “ott voltunk”.

Ismertette, a kormány már több alkalommal hozott olyan döntéseket, amelyek az elektromos autók terjedését segítették elő, 2010 és 2013 között például 11 projektet támogattak 2,1 milliárd forintból.

Adókedvezményekkel is ösztönözték ezt a közlekedési formát, az elektromos autók vásárlásakor nem kell regisztrációs adót fizetni, a hibrid autóké pedig 76 ezer forint – mondta.

Hangsúlyozta: azért is szükséges a környezetbarát gépjárművek használatát népszerűsíteni, hogy Magyarországi gyakorlat is illeszkedjen az Európai Unió terveihez. Az EU ugyanis azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig 4 millió elektromos autó közlekedjen az útjain.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeretné elérni, hogy 2020-ig körülbelül 68 ezer töltőállomás is létrejöjjön. “Biztos vagyok benne, hogy a programhoz megfelelő mennyiségű áram is rendelkezésre áll” – szögezte le Varga Mihály. Hozzátette: arra törekszenek, hogy minél több magyar vagy Magyarországon működő külföldi cég kapcsolódjon be az autók és a töltők fejlesztésébe, gyártásába.

Tarnóy Péter, az Elektromotive Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a villanyautók elterjedéséhez nélkülözhetetlen a biztonságos, kiterjedt töltőhálózat. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok villámtöltőre van szükség, amelyek percek alatt feltöltenek egy autót, nem olyanokra, amelyek használatánál 6-8 órát kell várakozni. Írországban 30 mérföldenként lehet találni villámtöltőt, Észtországban 200 ilyent szereltek be – mondta. Kiemelte azt is, hogy Nyugat-Európában 80-90 százalékban otthon töltenek az autósok olcsó éjjeli árammal, felszívva a fölösleges áramtermelést.

A közeljövőben elsősorban az autópályák mentén, Tatabányánál, Bábolnánál, Gyöngyösnél, Miskolcnál állítanának fel töltőállomást, továbbá Kecskemétnél, Szolnoknál, Szegednél, Budaörsön, Siófokon, Balatonfüreden, Pécsett, Debrecenben, Győrött, Kaposvárott, Zalaegerszegen, Balatonmáriafürdőn és természetesen Budapesten, ahol az I. és XI. kerület a kiválasztott. Ebben a munkában a Nissan és az E.ON van a programgazdák segítségére.

A dunaföldvári Pannonia Ethanol Zrt. üzeme névleges kapacitásának 110 százalékán működik, így évente körülbelül 220 millió liter bioetanolt állít elő – mondta Reng Zoltán, a zrt. vezérigazgatója. Az üzemnek az érvényes európai uniós előírás szerint 2018-ban kell elérnie azt, hogy 60 százalékkal alacsonyabb legyen az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátása a fosszilis energiaforrások feldolgozásához képest. A Pannonia Ethanol már most közel áll ehhez, és vannak terveik arra, hogy két éven belül hogyan tudják a kibocsátást 70 százaléknál nagyobb arányban csökkenteni – tette hozzá.

Elmondta, a bioetanolt teljes mennyiségben külföldön értékesítik, a melléktermékként gyártott állati takarmányt iránt azonban óriási a hazai kereslet. Ennek az az oka, hogy nem tartalmaz antibiotikumot és génmódosítástól mentes magyar kukoricából készül. A kukoricatörköly előállításával az importszóját szorítják ki az országból – jegyezte meg.

Szendefy Judit, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. tulajdonában lévő Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a kft. biogázüzeme a cukorgyártás melléktermékének teljes mennyiségét feldogozza, így napi 240-260 ezer köbméter biogázt állít elő. Ezzel a cukorgyár energiafelhasználásának 80 százalékát tudják kiváltani.

A cég tervei szerint középtávon a kaposvári lesz az első „nulla energiafelhasználású” cukorgyár a világon, amely teljes mértékben zöldenergiával működik majd, és függetleníteni tudja magát a földgázár változatásától. A kaposvári gyár ez esetben nem bocsátana ki széndioxidot a környezetbe – tette hozzá.

A napenergia felhasználásának érzékelhető bővüléséról számolt be Fenyvesi András, a pécsi Solar Napelem Kft. ügyvezetője. Az MTI-nek elmondta: a cégnek 2012-ben mintegy kétszázmillió forintos árbevétele volt abból, hogy elsősorban kisebb épületekre telepített napelemeket.

Ismertetése szerint az utóbbi években jelentősen csökkentek a napelemek ára; ma egy átlagos családi házra javasolt, három kilowatt teljesítményű napelem költsége másfél-kétmillió forint. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt is elmondta, hogy a napelemek szilíciumtartalmuk miatt leszerelésük után veszélyes hulladéknak minősülnek, és elhelyezésüknek is lesznek költségei.

A 2,7 millió eurós költségvetésű Vis Nova projektben német, osztrák, lengyel és cseh szervezetek mellett Magyarországról a Dél-Dunántúli Terület és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft., valamint a szekszárdi önkormányzat vesz részt. A pécsi székhelyű cég feladata a 2011 és 2014 között zajló projektben mások mellett az energiahatékonyságot segítő tervek készítése. Szekszárdon a Vis Nova 300 ezer eurós támogatásával alakították át a Sport- és Szabadidő Központot termálvízzel működő fűtési rendszerre.

2013. október 7. – 14 víziközmű társaság működési engedélyét már kiadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az engedélyezés még nem ért véget, az elkövetkező két hónapban minden olyan víziközmű társaság megkapja a továbbműködéshez szükséges dokumentumot, amely megfelel a jogszabályi előírásnak. A törvényben meghatározott határidőig 84 szolgáltató folyamodott kérelemmel a Hivatalhoz. Ma azok a víziközmű társaságok kaptak működési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, melyek dokumentációját elsőként dolgozták fel a kérelmek bírálatára kijelölt 5 fős tanácsok. Várhatóan az elkövetkező két-három hónapban azonban az összes kérelmet feldolgozzák a szakemberek és minden olyan víziközmű társaság megkapja a továbbműködéséhez szükséges dokumentumot, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek, felelősséggel kezeli a rá bízott nemzeti vagyont, valamint hatékonyan működik.

„A hatékony működés az árakra és a minőségre is jó hatással van. Nagyon fontos, hogy a víziközmű-szolgáltatók megfelelően szabályozott keretek között végezzék tevékenységüket. Sokrétű munkát kell jól elvégezni vízkincsünk megvédése, valamint a bő 100 év alatt kiépült ivóvízellátó és szennyvízkezelő víziközmű rendszerek működőképességének megőrzése és továbbfejlesztése érdekében” – hangoztatta Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a sajtótájékoztatóval egybekötött átadón.

Szalóki Szilvia, a MEKH Közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettese beszámolt az engedélyezési folyamatról. Elmondta, hogy a társaságok többsége a Hivatal ajánlását követve készítette el a dokumentációt megkönnyítve ezzel az értékelést. A kiadott engedélyeket a Hivatal háromévente felülvizsgálja, és a köztes időben ellenőrzi az engedélyben foglalt feltételek megvalósulását, illetve az elfogadott színvonal fenntartását, éppen ezért az elnökhelyettes továbbra is számít az engedélyesek együttműködésére. A szakember hozzátette, hogy jelenleg dolgoznak az új árszabályozási mechanizmuson, amelyet az engedélyek kiadása után már az integrált piacon tudnak majd bevezetni.

Szolgáltatók, melyek elsőként kapták meg működési engedélyüket:

ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt.

Debreceni Vízmű Zrt.

Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.

Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt.

KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.

MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft.

Soproni Vízmű Zrt.

Szegedi Vízmű Zrt.

Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok

Zempléni Vízmű Kft.

Tóth Ferenc közleményében azt írta: a Kaposban a vízben oldott oxigén mennyiségének jelentős csökkenése okozhatta a szombaton észlelt, tömeges halpusztulást. A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága általános halfogási tilalmat rendelt el a Kapos teljes Tolna megyei, illetve a Sió érintett szakaszán. A kormánymegbízott arra is kitért, hogy az állategészségügyi igazgatóság munkatársai hal- és vízmintát vettek a Kaposból, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumában vizsgálnak; az eddigi adatok szerint az elpusztult halakon fertőző és parazitás megbetegedést nem észleltek.

A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárából múlt kedden folyt ki két-háromezer köbméternyi vinasz (cukortalanított melasz), amely a Kisgáti patakon keresztül jutott Kaposba.

A kormányhivatal közlése szerint a szennyezés lassan kijut a Kaposból, a hullám a reggeli órákban érte el a Sión Kölesd térségét, és várhatóan két-három nap alatt eléri a Dunát.

Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI-nek elmondta: kedden Szekszárd mellett merülő falat feszítenek ki a Sióban, és gyűjtőhelyre terelik a halakat, a pusztulás mértéke azt követően pontosabban megbecsülhető.

Vízügyi szakemberek becslése szerint a szennyezés által érintett szakaszon 2-5 mázsa haltetem található, és eddig fél mázsa elpusztult halat távolítottak el a vízből.

A Kapos után Sión mentik már a halakat

Jelentős halpusztulás történt a Kapos folyóban, és csak később derül ki, hogy a Balaton vizének ráengedése a Kapos Sióba ömlő, vinasszal szennyezett vízére véget vet-e a további halpusztulásnak – mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője.

Kifejtette: az elmúlt kedden a kaposvári cukorgyárból a Kapos folyóba jutott cukortalanított melasz-, más néven vinaszszennyezés gyakorlatilag oxigénmentessé tett egy folyószakaszt, elbódítva, majd elpusztítva a halakat. A szennyezett víz Tolna megyébe érése után, szombaton horgászok és környezetvédők riasztották a hatóságokat a halpusztulás miatt. A civilek a katasztrófavédőkkel elkezdték menteni a bódult halakat, segítséget és eszközöket kérve az Aranyponty Zrt.-től.

A szennyezési hullám óránként egy kilométeres sebességgel haladva hétfő estig kijut a Kaposból, a Sióban 20-30 kilométeres csóvává duzzadva, és hígulva a Balaton vízével – tette hozzá.

A vízügy szakmai vezetése szombaton döntött a siófoki zsilip megnyitásáról. A zsilip egy napig történt nyitva tartásával közel 450 ezer köbméternyi Balaton vizet engedtek a Sióba.(Ez a mennyiség a Balaton vízszintjében alig fél milliméternyi csökkenést okozott).

Csonki István beszámolója szerint a szennyezett víz hígítását a Tolna megyei részen lehulló csapadék is segíti. A Balatonból leengedett tiszta víz már elérte a Kaposból a Sióba ömlő, barnás-vöröses színű szennyezett folyamot, kétszer akkora vízmennyiséget zúdítva rá, és meggyorsítva az áramlását. Egyelőre még kérdéses, hogy ez mekkora segítséget jelent a belekerült halaknak a túléléshez – jelezte.

A vízügy további mentési akcióra készül. A Balatonról merülőfalakat szállítanak a Sióra, és kedden a Szekszárd környékére érkező szennyezett “vízcsóva” tetejéről összegyűjtik a halakat, esélyt adva a túléléshez azoknak a példányoknak, amelyek csak elbódultak. Ezt követően a Sió gemenci szakaszán már nincs esély beavatkozásra. A szennyezés 2-3 napon belül a Dunába ér, ezután már nem okozhat problémát, mivel csekély mennyiségnek számít a Duna vízhozamához képest – mondta a szakember.

A halpusztulás nagyságrendjéről még nem tudnak adatokat a szakemberek. Csonki István beszámolója szerint a Kaposon egy-egy százméteres folyószakaszon 30-40 kisebb, és 2-3 nagyobb hal teste lebegett a felszínen.

Lévai Ferenc, a mentésbe bekapcsolódó Aranyponty Zrt., vezérigazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy eddig mintegy 10-15 mázsa bódult halat sikerült megmenteni, tiszta vizű tartályokba gyűjtve, és a folyó felsőbb, már tiszta szakaszába engedve azokat. Ennek 20-30 szorosára tehető az elpusztult egyedek száma – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a haltetemek 90 százaléka nem kerül víz felszínre, így nehéz becsülni a tényleges adatokat. A Kaposból megmentett halak között mindenféle méretű és fajú akadt, a legnagyobbak – 6-20 kilogrammos harcsák –  mérete még a halászokat is meglepte.

Lévai Ferenc beszámolója szerint a Balaton tiszta vize körülbelül a felénél “derékba” kapta a szennyezett vízfolyamot, márpedig akkor lett volna igazán hatékony a beavatkozás, ha sikerül már az elejétől hígítania. A haltermelő cég vezetője úgy látja, a Kaposba jutott szennyezés mértékét kezdetben nem értékelték megfelelően, ezért a vízügy nem készülhetett fel rá. Amint kiderült a halpusztulás, a vízügy példás gyorsasággal cselekedett, és a riasztást követően 15 percen belül meghozták a szükséges döntést a Sió-zsilip nyitásáról – tette hozzá.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a Kapos pincehelyi és tolnanémedi szakaszain elszíneződés hétfőn már alig volt észlelhető, haltetemeket nem találtak. A hullám frontjának eleje a reggeli órákban érte el Kölesd térségét.

A vízügyi igazgatóság munkatársainak becslése szerint a mintegy 30 kilométeres szakaszon 2-5 mázsa haltetem található, amelynek nagy része a Kaposból érkezett. Ezek eltávolításában a helyi horgászegyesületek vesznek részt, mint a vízterületek halászati jogának gyakorlói. Eddig mintegy 50 kilogramm haltetemet távolítottak el a vízből. A szennyezési hullám minél gyorsabb levonulásának elősegítésére, a Sió torkolatánál lévő zsilip nagyobbra nyitását tervezi a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Tóth István Zsolt, döbröközi civil természetvédő, aki elektronikus levélben közérdekű bejelentést tett a zöldhatóságnál szombaton az MTI-nek azt mondta: horgászok és természetbarátok a pénteken szennyezést és halpusztulást pénteken észleltek a folyó Döbrököz és Kurd közötti szakaszán. A természetvédő arról számolt be, hogy a Kapos vize sötétbarna színű lett és szúrós szagot árasztott, a folyóban fél percenként tűntek fel haltetemek; kárászok, keszegek, domolykók hullottak el.

Az OVF közleménye szerint a szennyezés nyomán nem történt jelentős mennyiségű halpusztulás, “haltetemek helyenként láthatóak”. Az esetlegesen elpusztuló halak kiszedése, védelme, illetéktelen kihalászása megakadályozása érdekében a vízügyi igazgatóság szakemberei figyelemmel kísérik a szennyeződést.

Felidézték: a Kaposvári Cukorgyárban történt tartálysérülés következtében vinasz (cukortalanított melasz), cukorgyári melléktermék került a Kapos folyóba. A szennyezés a folyó szűkületeiben, áramlási holttereiben összetorlódott, ott oxigénhiányt okozott.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség javaslatára a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság harmadfokú készültséget rendelt el. A szennyeződés hígítására a folyómederben nincs megfelelő vízmennyiség, “ezért azt a Sió zsilipen a Balatonból 24 órán át tartó hígító vízzel kell biztosítani”. Az OVF azt írta: a Balatonból így kieresztett vízmennyiség kevesebb, mint a tóból naponta elpárolgó víz fele, a kieresztés a jelenlegi viszonyok között 2 milliméterrel csökkenti a tó vízszintjét.

A Sió zsilipet szombaton az esti órákban nyitják meg, majd vasárnap az esti napszakban zárják vissza a szakemberek – olvasható a vízügyi főigazgatóság közleményében.